Sziasztok! Most én írom ezt a részt, amit Anna kezdett el, ezért azt fogja jelezni a blogger hogy Ő írta, pedig nem ám!xd Hanem én, Gergely Anna v.v Remélem tetszeni fog így is a sztori, és élvezhető lesz :D
u.i.: ellnézést a trágár szavakért...xd
Ölel, Nusi.:3
-Mi történt a kezeddel? - Kérdezte Liam picit idegesebben a kelleténél.-Áh semmi ! Csak a göndör haverotok meg ijesztett miközben sajtot szeleteltem és ennyi !
-Mi az hogy ennyi? ez lehet súlyos vágás is!- Szólt bele Louis is.
-Ahj istenem miért kell beleszólnotok? Jól vagyok és kész!-Szólaltam meg de lehet hogy nem kellett volna!
-Leila! Ez nem vicc! És ha megsérülsz? Ráadásul ez a barom volt és ha...!
-És ha? mi és ha, talán kiszívja a vérem? Nah ne röhögtess!
Ebben a pillanatban mindenki kussba lett. De olyan szinten, hogyha leejtettem volna egy tűt, az fülsüketítő lenne. Liam volt a legbátrabb, így felállt és a vállamat lazán megfogta bal kezével. Száját kinyitotta, de semmi hang nem jött ki belőle. Látszólag Ő sem tudta hogyan is kezdjen bele. Jobb ujjait gondolkozóan húzogatta álla alatt, és a kínos perceket, pedig szeretett nővérem nyögdécselő hangja..
- LEILA! - kiabálta Lexi, amire esküszöm, hogy a ház is beleremegett... - Figyelj húgi, csinálsz nek...- ha tehetné folytatná, de Harry megelőzte, felpattant, majd odasétált testvéremhez.
- Beszélhetnénk? - hozta elő a göndörke sármos mosolyát amit hajrázással koronázott...és hék! Egy kicsit tényleg helyes!
- Őőő...Eh...Ja. - és íme jött bőszavú válasza nővérkémnek, aminek a végére már kint is volt. (Harolddal együtt)
- Szóval... Kiszívjátok a véremet mi? - húztam össze szemöldökömet már-már röhögőgörccsel küszködve, de amint megpillantottam az előttem álló srác arckifejezését a mosolyom nem hogy lehervadt, de azt hittem meg is halt...
- Kimegyek egy kicsit. - indult el a szőkeség aki láthatólag mindjárt...felrobban.(?)
- Én meg fel megyek.. - kapkodtam a lábamat lépcsőkön és ahogy felfele mentem egyre jobban éreztem mintha... Nem is tudom... Talán.. Az agyamban turkálnának? - Ja és Zayn! - néztem vissza vállam felett az utolsó deszkalécnél. - Ugye nem felejtetted el hogy a kedvesed kint vár?! - kacsintottam Niall-re célozva, majd visszafordultam és kinyitottam a szobánk ajtaját a könyökömmel mert a kezem tele volt. Lehuppantam Liam ágyára, és nassolgattam a reggelimet, talán a háló tulajdonosára várva.
Az egyik telefon az éjjeliszekrényen csipogni kezdett, ezzel üzenetet jelezve. Történetesen az enyém volt.
,,Kicsim! Hívtam a nővérkédet de nem veszi fel,
ezért üzenetben leírom neked, hogy még egy jó darabig nem leszünk otthon! Remélem van pénzétek további éjszakára a szálláson!''
,,Szia! Hát az egyik barátnőnknél vagyunk,
szóval no para, nem dobáljuk a pénzt!''
Mintha az isten akarna kicseszni velem, úgy dörömböltek az ajtón, mint egy grizzli medve, de ez még nem is lenne gáz, ha nem pont akkor mikor egyedül akarnék lenni.
- Mi van már? - üvöltöttem túl a ricsajt, aminek semmi haszna nem volt mivel ugyanúgy fojtatta az illető ahogyan eddig. Viszont mostmár nem csak vad "kopogatás" szűrödött át hanem vérfagyasztó sikítás kiséretében egy segéky kiáltás is, Alex ajkaiból.
- Segíts! Leila, megölnek! - hallottam hangjában hogy sír, jobban mondva bömböl. Hát, lemondhatok a csendről, az már fix!
Amilyen gyorsan csak tudtam, kinyitottam résnyire az ajtót, pont akkorára hogy a remegő testvérem, akinek innen hallom a szívdobogását, befusson. Amint lába átlépte a küszöböt kulcsra zártam Liam szobáját. Túl sok értelme nem volt, mert a következő pillanatban dübörgés hangja lepte el a házat, amitől nyikorgott az ajtó. Lexi-hez futottam, aki halálra rettegi magát a legmesszebbi sarokban.
- LEXI! Lex tarts ki! - fogtam meg felkarjánál és tiszta izomból eklezdtem rázni, ami elég hatásos volt, ugyanis abba hagyta a sírást, már csak könnyezett...- Ott az a rohadt ablak törd ki és rohanj, amíg tudsz! - ordítottam le a fejét, amire csak egy aprót bólintott, megfogott egy lámpát, és konnektorostúl nekibaszta az ablaknak. Az üveg iszonyat hanggal tört ki, és erre a hangra a fiúk még jobban, még nagyobb erővel verték az ajtót. Lexi épp akkor tette ki az egyik lábát mikor kivágodott az ajtó.
Nyugi van, Leila nyugi van... Elvégre csak megakarnak ölni, vagy nem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése