Emberrablás pozitívan

- Azt majd meglátjuk Leila hogy ki koppan a végén.
Nos, őszintén szólva mondhatni, vártam a csodát. Jó, oké hogy vadász vagyok de ez nem azt jelenteni hogy meg is tudom védeni magam... Ráadást még kezdő is vagyok. *És lőn koppant valami* De az nem én voltam, ezúttal... most egy edény hullott darabjaira.
- Be viszlek a zárkádba. Úgy hogy ha nem akarsz...
- A mibe?
- Úgy hogy ha nem akarsz meghalni engedsz - fejezte be félbevágott mondatát a bongyorka... De ha egyszer nem tudom miről beszél? Tök mindegy, akkor se megyek semmilyen "zárkába". Csak sajnos erről nem én döntök. Ez azt is bizonyítja hogy már -amint kiderült - egy pincébe vagyok. Ja, van egy ablak. Viszont az rácsos. Szép börtönös hangulatot teremt az, hogy a hold fénye árnyékot vet a padlóra a vasrudak közül. Nem tudom ki volt az, aki ide bedobott de azt igen, hogy itt hagyot. Talán ha lenne itt valami cérna akkot a súrlódást kihasználhatnám a szabadságra. Csak egy gond van: nincs cérna. Ágy sincs. WC sincs. Körübelül a dolgok 99%-a téglalap. A többi kosz, és bogár. Jó kis hálószoba mit ne mondjak..
- Leila.. Leila, itt vagy? - suttogott valaki. Nem gondolhatok a nevére vagy küllemére, mert meghallja a többi vámpír. De annyit mondhatok, hogy: utálom. Akkor miért félek, hogy megtalálják? - Segítek meg menekülni.
És akkor megjelent még egy valaki. Őt valaha szerettem. Most, nem tudom mit érzek... De azt hiszem, jobb ha nem is gondolok rá. Még észrevesz.
- Mit csinálsz te utolsó talpnyaló?
- Ugyanazt, amit te.
- Nem, én a drágámért jöttem, te meg a véréért. Nem ugyanaz, Niall.
Amikor kimondta a nevét, kénytelen voltam megismételni magamban. Valyon észre vették? Ide jönnek? Visszatérve a jelenbe, a vitát a fiúk nem nagyon fejezték be. Komolyan, azért jöttek hogy kinyírják egymást, vagy hogy megmentsenek? Vicces, ha meglátják a másikat máris csak a halál utáni keltett vágy látszódik a szemükben. Teljesen elfelejtettek. Pedig, értem jöttek. Érdekes, mi?
- Psszt.. Li, hallasz?
A szőr felállt a hátamon, ahogy elkezdett valaki pusmogni a mögöttem. Azt hittem, mentem sikítok egy akkorát hogy majd nekem is elkezd tőle vérezni a fülem, de a halk beszédből azt vettem le, hogy nem lenne jó ha lebuknánk. És hogy az a valaki ki volt?
- Nem, Liam, nem. Mégis mi a frászt keresel itt?! Hogyan kerültél ide?
- Neked is szia - állított fel, utána pedig szembe fordított magával. Aranyos volt, ahogyan szeme csillogott a sötétben miközben cukin mosolygott. Tényleg. - Gondoltam kiviszlek, és hát.. Át törtem a falat.. - és én azt hogy nem vettem észre? Ez egy örök rejtély marad.
- Ezesetben... meg mutatnád a kijáratot?
Furcsa volt, hogy a két szőke még mindig veszekedik, és nem látják hogy elmegyek. De végül is nem az én vitám, nem értem miért foglalkozom velük. Mindkettőt utálom.
Aztán meg van még valami amit nem értek: Miért jött el értem Liam? Lehet a Vadászok küldték?
- Nem baj ha hozzánk megyünk? Nem tudom hol laksz..
Na igen. És az anyám. Mikor haza jön mit mondok neki? "Szia anya, képzeld találkoztam vámpírokkal, és mind ki akarja szívni a vérem. Vadász lettem, egy fában élek, ja és megöltem a nővéremet. Veled mizu?" Aha.. Kicsit hülyének nézne, és leteagadna. Apám kinyírna ami miatt elpusztítottam a ,,kedvencét''. Azt hiszem hogy a szüleimet ki kéne kerülnöm.